Page 77 - A FÖLDEKEN FENNÁLLÓ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON FELSZÁMOLÁSÁRÓL és az ingatlan-nyilvántartás adatainak rendezéséről

6. GYAKORI KÉRDÉSEK
6. Honnan tudja a megosztást kezdeményező, hogy kiket kell értesítenie?
A megosztási eljárás tényfeljegyzésről szóló döntésben az ingatlanügyi hatóság
a kérelmező rendelkezésére bocsátja az ingatlan földhasználati nyilvántartásba
bejegyzett valamennyi használója értesítéséhez szükséges adatokat. Az ingatlanban
tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett egyéb jogosultak adatai, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba
bejegyzett használók értesítéséhez szükséges adatok az osztóprogramba való
belépéskor töltődnek le az osztóprogramba.
7. A megosztásról szóló tényfeljegyzés után a megosztást kezdeményezőnek értesítenie
kell a tulajdonostársakat. Hogyan kell értesíteni azokat a tulajdonostársakat, akiknek
nem tartalmazza a címét az ingatlannyilvántartás?
A törvény felmentést ad az értesítési kötelezettség alól azon tulajdonostársak
esetében, akik személye bizonytalan, vagy lakcíme, tartózkodási helye ismeretlen.
Közokirattal igazolt, meghatározott tények fennállása esetén tekinthető a tulajdonos-
társ személye bizonytalannak.
8. Több osztatlan közös tulajdonban lévő földben van tulajdoni hányadom. Honnan tudok
róla, ha valamelyiket megosztják? Kapok értesítést a földhivataltól?
A megosztás tényének feljegyzéséről a hatóság hirdetményt tesz közzé a magyar-
orszag.hu oldalon, illetve a kezdeményező tulajdonostárstól kell értesítést kapnia;
a földhivatal nem értesíti a tulajdonostársakat, ez mindekor a kezdeményező tulaj-
donostárs feladata.
9. Akár személyesen is átadhatom az értesítést?
Igen, de igazolni kell, hogy az értesítést a tulajdonostárs átvette.
10. Amíg folyamatban van a megosztási eljárás, eladhatja­e bármelyik tulajdonostárs az
ő részét?
Nem, mert a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése után – az öröklés
miatt bekövetkezett tulajdonváltozás és a kisajátítás kivételével – más változtatás
nem vezethető át. A tényfeljegyzést követően benyújtott kérelmeket vagy meg-
kereséseket az ingatlanügyi hatóság függőben tartja a megosztás tényének törléséig.
76
6. GYAKORI KÉRDÉSEK
11. Minden esetben kell­e egyezségi tárgyalást tartani, személyesen össze kell­e gyűlnie
a tulajdonostársaknak egy ilyen tárgyalásra, egyeztetésre?
A törvény nem írja elő ezt kifejezetten, azonban abban az esetben, ha a tulajdonosok
száma lehetővé teszi, célszerű lehet a személyes egyeztetés. A törvény csak olyan
követelményt támaszt, hogy a tulajdonostársaknak egy a tulajdoni hányadaik önálló
ingatlanként történő kialakítására vonatkozó egyezséget kell kötniük. A tulajdonos-
társakra van bízva, hogy azt egy formálisan megtartott tárgyaláson hozzák-e meg,
vagy az egyezségi okiratot a tulajdonostársak külön-külön írják alá.
12. Ha nem tudok személyesen részt venni az egyezség létrehozásában, adhatok­e meg­
hatalmazást pl. egy másik tulajdonostársnak, hogy képviseljen engem?
Igen, de egy képviselő tulajdonostárs csak egy másik tulajdonostársat képviselhet,
kivéve a közeli hozzátartozói viszonyban álló tulajdonostársak esete.
13. Mit jelent az egyezség érvényességéhez szükséges „tulajdoni hányad szerinti egyszerű
többség”?
A tulajdoni hányad szerint számítva több, mint 50% tulajdoni hányad.
14. Van jelentősége annak, hogy a tulajdonostárs mikor szerezte a tulajdoni hányadát?
Ha az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó
ingatlanrészt szerezne meg valamelyik tulajdonostárs (pl. bekebelezéssel), akkor
neki legalább 3 éve tulajdonostársnak kell lennie.
15. Kezdeményezheti­e a megosztást olyan tulajdonostárs, aki 3 éven belül szerezte
tulajdoni hányadát?
Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a megosztást, azonban aki 3 éven belül
szerezte tulajdoni hányadát, az nem tud a kiinduló tulajdoni hányadánál nagyobb
tulajdont szerezni, így ezt neki figyelembe kell vennie.
16. Elképzelhető, hogy a megosztás után két tulajdonostárs szerzi meg az egész területet
és így alakul ki két önálló ingatlan?
Igen. Azoknak a tulajdonostársaknak, akiknek a tulajdoni hányada alapján kialakítható
ingatlana nem érné el a törvény szerinti területi minimumot, a tulajdoni hányadait
valamely másik tulajdonostárs(ak) tulajdoni hányadához hozzá kell számítani,
vagyis bekebelezés történik. A bekebelező tulajdonostársnak legalább az ingatlan
értékének megfelelő összeget kell fizetnie a bekebelezett tulajdoni hányadért. Ha
több tulajdonostárs esetében lehetséges a hozzászámítás (bekebelezés), akkor az
a tulajdonostárs lesz a bekebelező, aki a törvény által előírt minimum ellenértékhez
képest a legmagasabb ellenérték megfizetését vállalja.
77