Page 28 - A FÖLDEKEN FENNÁLLÓ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON FELSZÁMOLÁSÁRÓL és az ingatlan-nyilvántartás adatainak rendezéséről
P. 28

2. AZ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSÉNEK ÚJ SZABÁLYAI



 A fenti szabályokkal együtt tehát az egyezséghez a tulajdonostársak tulajdoni hányad
 szerint számított egyszerű többségének (több mint 50%) döntése szükséges, azzal, hogy
 az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni azoknál a tulajdonos­
 társaknál is, akik a fentiek szerint ismeretlenek vagy akikkel a közlés meghiúsult.
 Ez alól kivételt jelent, ha ezen tulajdonostársak később mégis részt vesznek az egyezségi
 döntésben, akkor értelemszerűen az ott képviselt álláspontjukat kell figyelembe venni.

 Példák az egyezség számítására



 Példa 1.      Példa 3.
 Az osztatlan közös tulajdonú terület mérete 10 hektár. Abban a megosztást   15 hektár nagyságú osztatlan közös tulajdonban álló terület esetén 5 tulajdo­
 kezdeményező “A” tulajdonosnak van 5,5 ha tulajdoni hányada, “B” tulajdonosnak    nostárs van, minden tulajdonostárs 3 ha tulajdonrésszel. A tulajdonostársak
 3 ha, “C” tulajdonosnak pedig 1,5 ha. Az értesítést követően „A” tulajdonos   egyikének személye az örökösödés következtében nem állapítható meg, így
 önmagá ban elegendő a megosztáshoz, a tulajdonosok összességének tulajdoni   a kiértesítése mellőzhető és az egyezséghez történő hozzájárulását megadottnak
 hányad arányait figyelembe véve.  kell tekinteni. Egy másik tulajdonostárs részére a kiértesítés a megosztási eljárás
               megindításáról “elköltözött” jelzéssel érkezik vissza a megosztási eljárást megin­
               dító “A” tulajdonostárshoz. Ezen “elköltözött” tulajdonostárs tekintetében a kiér­
               tesítést megtörténtnek kell tekinteni, így az egyezséghez történő hozzájárulását
 Példa 2.      megadottnak kell tekinteni. Mind a két félre igaz ugyanakkor, hogy az egyez­
 10 hektár nagyságú osztatlan közös területen 5 tulajdonostárs van, mindenkinek   ségi döntésben részt vehetnek, és akkor a ténylegesen kifejtett álláspontjukat
 2 ha a tulajdonrésze. “A” tulajdonostárs kezdeményezi a megosztást, értesíti    kell figyelembe venni.
 a többieket. “B” tulajdonostársnak viszont ismeretlen a székhelye, nem áll   Ekkor tehát a 15­ből 6 ha­nyi tulajdonrész esetében a hozzájárulást megadottnak
 rendelkezésre semmilyen elérhetősége. A törvény szerint amennyiben vala­  kell tekinteni, a kezdeményező 3 ha tulajdonrészével pedig az egyszerű többség is
 melyik tulajdonostárs lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, vagy   megvalósul.
 fióktelepe ismeretlen, úgy az ő értesítése nem lehetséges. Ekkor „B” tulajdonos­
 társ egyezséghez történő hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Az egyezség
 meghozatalához így további 1 tulajdonostárs (3 fő × 2 ha = 6 ha) hozzájárulása
 szükséges.    Példa 4.
               Az osztatlan közös tulajdonú terület mérete 10 hektár. Abban a kezdeményező “A”
               tulajdonosnak van 5 ha tulajdoni hányada, “B” tulajdonosnak 3 ha, “C” tulajdonos­
               nak pedig 2 ha. Az értesítést követően „A” tulajdonos önmagában nem elegendő,
               mivel nincs meg a többség, valamelyik másik tulajdontárs hozzájárulása is szük­
               séges az egyezséghez.



            Az egyezség kialakítása történhet személyes egyeztetés tartásával is, de annak meg tartása
            nem szükséges, mivel az egyezségi okiratot a tulajdonostársak külön­külön is aláírhatják.








 26                                                                                27
   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33