Page 8 - NAKlap 2020. március VIII. évf. 6

08 növényterMeSztéS 2020. június | LAP
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA
Aszály? talajbaktériumok!

A Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai ban és 2007-ben volt ennél nagyobb

Szervezete a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve szárazság magyarországon.
a talajok víztartó- és vízáteresz-
cikksorozatot indít. Első témánk maga a talaj. Összetételének, szer- tő képessége, a porozitás, a mor-
kezetének és életének ismertetése mellett bemutatjuk, hogy zsás szerkezet (mikroaggregá-
tum-stabilitás) mind függ a talaj
milyen segítséget adnak a talajbaktériumok az egyre súlyosabb szervesszén-tartalmától. Ez minél
méreteket öltő aszályban. magasabb, annál jobb a talaj szer-
kezete. Így kevésbé sújt az aszály,
csökken a tápanyagok kimosódá-
a talajt legnagyobb részben a nitrogént a növényeknek. az nézzük meg, mi az összefüggés a sának és az eróziónak a veszélye,
ásványok (45%), víz és levegő (20%, elpusztult növény szerves anya- talajok szerkezete, a talajélet és az javul a vízbefogadó képesség.
30%), valamint szerves anyag (5%) gából az ammonifikáló baktériu- aszálytűrés között. az idei év eddig a baktériumok, algák váladéka
alkotja. a talaj biomassza 85%-a mok teszik újrahasznosíthatóvá a erősen csapadékhiányos volt. Ápri- biológiai ragasztó (poliszachari-
holt szerves anyag (ezt helytelenül nitrogént, így biztosítva a körfor- lisban 8,8 mm csapadékot mértek az dok), ami összetartja a talajré-
sokszor humusznak nevezzük), gást. átlagos 44 mm helyett. Csak 1946- szecskéket, a gombák pedig a
10%-a növényi gyökér és 5%-ot tesz fonálszerű tenyészeteikkel szó sze-
ki a talaj élő állat- és mikroorganiz- rint összevarrják ezeket az egysé-
mus közössége (mikrobióta). az élő geket. láthatjuk, hogy a baktériu-
közösség résztvevői: mikro- és moknak, gombáknak, algáknak
mezofauna (3%), makrofauna (5%), mennyire fontos szerepük van az
gyűrűsférgek (12%), gombák és aggregátumok képződésében, így a
algák (40%) valamint baktériumok jó morzsalékos talajszerkezet kiala-
(40%). Így el is érkeztünk a táplálék- kulásában. Egy aprómorzsás szer-
lánc alapjához, a mikroorganizmu- kezetű talaj hosszabb ideig képes a
sokhoz. Ezen parányi élőlények nedvességet megőrizni, így a vízhi-
mennyisége és fajgazdagsága ányos állapotot, az aszályt jobban
alapvetően meghatározza a talaj- tűri a növény. a tapasztalatok sze-
élet minőségét. rint a talajbaktérium-oltással kezelt
a gazdák az eltérő adottságú területek növénykultúrái legalább
talajaik ismeretében alakítják ki a 2–3 héttel tovább bírták az aszályt.
művelési technológiájukat. a léteznek olyan talajbaktériumok és
növénytermesztők a talajvizsgála- gombák (pl. mikorrhizák), amelyek a
tokból tájékozódnak talajaik növény gyökerét beburkolva táplál-
tápanyagtartalmáról, kémhatásá- ják a növényt, egyben fizikai védel-
ról, szervesanyag-ellátottságáról, met nyújtanak a kórokozók ellen.
de legkevesebb információval a mások a patogén gombák szaporo-
talajéletről rendelkeznek. dásához szükséges vasat képesek
a mikrobák alappillérei a talajban megkötni (sziderofórtermelők),
található tápelemek körforgásá- ellehetetlenítve ezáltal a kórokozók
nak. működésüknek köszönhetően terjedését. sokuk antibiotikumokat
például a káliumot és foszfort kiold- termel. a művelés alá vont termő-
ják a növények számára a talajás- talajok általában már nem rendel-
ványokból, de a műtrágyák haszno- keznek erős biológiai védelmi rend-
sulását is segítik. a holt szerves szerrel, így kémiai növényvédelmet
anyag lebontói és újraépítői szer- szükséges folytatnunk. azonban a
vetlen anyagokból. baktériumos talajoltás, a művelési
Ragadjuk ki példaként a nitro- módok és a vetésforgók együttes
génkörforgást! a levegő 78%-át alkalmazása segítheti a talaj és
nitrogéngáz alkotja, amelyet köz- növény egészségének megőrzését.
vetlenül csak bizonyos mikroor- a fentiek alapján nem túlzás kije-
ganizmusok, a nitrogénkötők lentenünk, hogy a sokszínű, jó talaj-
tudnak felvenni. ilyenek például a élet nagyban meghatározza a
pillangósvirágúak gyökérgümői- növénytermesztés hatékonyságát.
ben a rizobiumok vagy a talajban DR. PÉnZEs ÉVa/
élő azotobacter és Clostridium maGyaR TalajBaKTÉRium-
fajok. a nitrifikáló baktériumok „ A gyökérzet körüli baktériumokban gazdag talajélet is hozzájárul az GyÁRTóK És -FoRGalmaZóK
nitrit vagy nitrát formában adják aszálytűréshez.” Fotó: Varga Sándor sZaKmai sZERVEZETE