Page 11 - NAKlap_2017_04

Élő algát tartalmazó biostimulátor
10 2017. ÁPRILIS | NAKlap NAKlap | 2017. ÁPRILIS 11

A belvizesedő területek talajjavítása sürgető feladat A biostimulátorok használata évről évre felelő körülmények között – folya-
dinamikusan növekszik, aminek fő oka a
„A föld szeretete a haza szeretete” növénytermesztés kitettsége, a növénye- matosan termeli a kinetint (cito-
kinin), aminosavakat és zsírsavakat,
ket érő stresszhatások okozta termés-
amelyeket a növény levélen keresz-
veszteség. ennek megelőzése és kezelése tül vesz fel. az algák elhalása után a

Belvizes területeken a belvízrendezési és tétele, a talajjavításokhoz mielőbb meszes altalaj (digóföld), lápföld, lápi mára az intenzív növénytermesztés fon- sejtjeiben tárolt anyag (például
hormonok) is felszívódnak, így ese-
a talajjavítási feladatok felmérése utáni szakvélemény készítése szükséges. mész alkalmazása. a Körösök és a tos eleme lett. tükben dupla hatással számolha-
kivitelezéshez elengedhetetlen pénzügyi fontosnak tartja a mély fekvésű fol- Tisza mentén terjedt el a Tessedik tunk. az élő balatoni algát tartal-
források biztosításához minden esetben tok és vonulatok talaját külön felvé- által 1781-ben beindított „digózás”, a már létezik élő balatoni algát tor, tudtuk meg dr. Kiss Jánostól, az mazó biostimulátor kinetinterme-
állami támogatás szükséges. A károk telezni, a talajmintákat megvizsgál- hosszú tartamhatású eljárás. alkal- (Scenedesmus obtisausculus) tar- agro.bio Kft. szakértőjétől. a sűrít- lése kiugróan magas más algatör- auxin a sejtek hosszirányú meg-
elhárításának alapja a beruházás elvégzé- ni. Ezt követően az alacsonyabb fek- mazásának lehetőségei még nincse- talmazó mikrobiológiai biostimulá- mény a kijuttatást követően – meg- zsekhez képest! nyúlását (például kalászosok, repce
Hogyan működik mindez? – kér-
szárba szökkenése) indukálják.
vésű táblarészek eredményét össze
nek kimerítve, van még felhasználat-
se, amely után magasabb terméshozamok kell hasonlítani a magasabbakkal. lan meszes altalaj. a Berettyó vidé- deztük. a növényi hormonok kul- a bór fontos szerepet játszik az
elérésével számolhatunk, nyilatkozta a amennyiben eltérés van az ered- kén éppen Köhler mihály indította túrnövényeinkre gyakorolt hatása anyagcserében. az élő balatoni
NAKlapnak dr. Köhler Mihály kutatómér- mények között, erre tekintettel kell be 1959-ben a „digózást” Bakonsze- függ az egymáshoz viszonyított algát tartalmazó mikrobiológiai
nök, címzetes egyetemi docens. talajjavító anyagot megállapítani és gen, Bihartordán, Sápon és Nagy- arányuktól. magas kinetinkoncent- biostimulátor és a bór együttes
azt kiszórni. a talajjavítás előtt szük- rábén. a térségben elvállalta az ráció (alacsony auxinkoncentráció kijuttatása az egyik legkorszerűbb
a folyószabályozások előtti idő- elegendő állami, belvizeinkhez séges mélylazítást végezni, és a agrogeológiai kutatásokat. a digó- mellett) esetében a hajtások növe- és igen gazdaságos megoldás kul-
szakban árvizek esetén a folyóme- pedig üzemi tározó. a folyók men- szerves trágyát külön vagy a talajja- bánya-feltárások után 1978-ban kedését tudjuk indukálni, magas túrnövényeink sikeres termesztése
derből kiengedték a vizeket a közeli, tén vagy azok közelében fekvő, vító anyaggal együtt kiszórni, utób- Bárándon, Berettyóújfaluban, Henci- auxinkoncentráció (alacsony kine- során. Ugyanis e kombináció egy-
mélyen fekvő területekre, amivel szántó művelésben lévő talajok biakat lehetőleg eke nélküli munka- dán, Váncsodon és ismét Nagyrábén tinkoncentráció mellett) esetében szerre nyújt prevenciót a bórhiány-
feltöltötték a lápos, mocsaras terü- kedvezőtlen adottságúak, fizikai géppel 0–20 centis mélységbe kell végeztek meszes altalajjal „digózást”. inkább a gyökerekét. a kinetin ra, ugyanakkor kinetintartalma
leteket. apadás esetén a többi hely- szerkezetük rossz, kémiai állapotuk bemunkálni. a talajjavítás elvégzése a kutatással feltárt javító anyag nincs főleg a sejtek oldalirányú (gyökér- révén erős hajtásnövekedést indu-
ről pedig a víz visszavonult a nagyrészt savanyú vagy lúgos, ala- után öt évvel a mélylazítást meg mind felhasználva, így a talajjavítás nyak vastagsága és a többi), az kál.
mederbe. Ez utóbbi területeket csony a humusztartalmuk és a bio- kell ismételni és a talaj-előkészítést folytatására van lehetőség. ahol a
legelőkként, szántókként hasznosí- lógiai élet feltételei kedvezőtlenek. továbbra is a fent említett mélység- szállítási távolság nem túl nagy, a
tották, tájékoztatott az előzmé- Víztároló képességük rossz, 1988 ben kell biztosítani. mészkőpor szintén alkalmas talajja-

nyekről dr. Köhler mihály. a népes- vításra. Halász László
ség szaporodása miatt megkezdő- az új természetes ásványi anya- +36 30 / 659 6375 Zöldugar,
dött a folyószabályozás és az ideig- gok – a bentonit kivételével – széle- halasz.laszlo@lajtamag.hu
lenes vízborítású területek állandó sebb körben 1970-től váltak ismert- Dr. Nagy Ida méhlegelő
művelésbe vonása. Csapadékos té (Egerszegi S. 1955). az általa kidol- +36 30 / 377 4388
években a művelésbe vont területe- gozott eljárással homoktalajok javí- nagy.ida@lajtamag.hu és
ket tovább károsította a belvíz, tásánál értek el eredményeket, az Réder Richárd
ezért kellett megkezdeni a települé- eljárás a magas költsége miatt nem +36 30 / 516 6481 Zöldtrágya keverékek
seken és a mezőgazdasági területe- terjedt el (zentay T. 1987). a zeolitok reder.richard@lajtamag.hu
ken a belvízcsatornák építését. a hasznos tulajdonsága a biogén Mikoss László
nagyüzemekben a táblaméretek- gázabszorpció, ioncsere, nehézfém- +36 20 / 218 9531 Zöldítéshez, AKG-hoz
hez igazodva, a belvizek elvezetésé- csapda. felhasználási területük az mikosslaszlo@gmail.com és

hez kiépültek az üzemi csatornák, ipari mellett már 1970-től a mező- Barócsi Balázs
és állami támogatással elvégezték a gazdaság és a környezetvédelem. +36 30 / 827 4771 nem termelő beruházáshoz
talajjavításokat is. a földkárpótlás „a mezőgazdaságnak már rég meg barocsi.balazs@lajtamag.hu
1989 után vette kezdetét, a kellett volna tanulnia, hogy van ter-
nagyüzemi táblák több tulajdonos- mészetes ásványi anyag, amely Keresse vetőmag
hoz kerültek, az ott kiépített üzemi tudja pótolni mindenkor a megter- kiváló
belvíz- és öntözőrendszerek káro- A belvíz tavaly ősszel is sok gondot okozott hazánkban melt műtrágyát.” (mátyás E. 2001.) vetőmagjainkat!
sodtak vagy tönkrementek. Jelen- az alginit eredményesen alkalmaz- 2017
tős szakmai értékek, beruházások óta talajjavításban nem részesültek. milyen talajjavító anyagokat alkal- ható a mezőgazdaságban a talajjaví-
váltak használhatatlanná, amit el februárban több tízezer hektár ter- mazhatunk? a cukorgyárak leállása tás, tápanyagellátás, növényvéde- Horváth Anna Renáta
+36 30 / 293 3186
lehetett volna kerülni, vélekedett a mőterület volt víz alatt, emiatt miatt a cukorgyári mésziszapról lem és az állattartás területén (Solti horvath.anna@lajtamag.hu
kutatómérnök. jelentős hozamkiesés várható. Kaposvár környéke kivételével le kel- G. 1973). minden érintett belvizes
a jövőre nézve abból kell kiindul- mit kell tennünk a belvízkárok lett mondani. Szerinte elképzelhető területen jól alkalmazható a bodrog- Adamik Péter
+36 30 / 483 4556
ni, hogy „víz nélkül nincs élet”. élő- csökkentése érdekében? – tette fel a nagyváradi cukorgyárból visszfu- keresztúri riolittufa (vulkáni hamu), a adamik.peter@lajtamag.hu
víz vonatkozásában az adottságaink a kérdést az egyetemi docens. a varban cukorgyári mésziszapot szál- foltokon és a vonulatokon nagy, a
jók, a legnagyobb baj, hogy nem gazdaságokban tovább nem lítani a közeli területeinkre. További táblák magas fekvésű részein köze- www.lajtamag.hu
tudjuk tárolni. Árvizeinkhez nincs halasztható a belvízhálózat rendbe- lehetőség a helyben fellelhető pes dózisban.