Page 9 - A FÖLDEKEN FENNÁLLÓ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON FELSZÁMOLÁSÁRÓL és az ingatlan-nyilvántartás adatainak rendezéséről

1.AZ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDONRÓL ÁLTALÁBAN 1.AZ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDONRÓL ÁLTALÁBAN

Az osztatlan közös tulajdon több módon is keletkezhet. Ennek fajtái – a teljesség igénye
nélkül – az alábbiak lehetnek:

Részarány-földkiadás: A részarány­tulajdon aranykorona értékben kifejezett eszmei
földtulajdon, amely arra adott választ, hogy a termelőszövetkezetek által használt közös
földekből ki milyen aranykorona értékű földnek a tulajdonosa. A részarány­tulajdon tehát
földrajzilag nem határozható meg, nem azonosítható egyetlen konkrét földrészlettel
sem. A részarány­földkiadás a szövetkezetek megszűnését követően azt jelentette, hogy
a részarány­tulajdonosok számára a részarány­tulajdonuk aranykorona értékének megfelelő
aranykorona értékű földrészlet került kijelölésre. A részarány­földkiadás során a tulajdono­
sok az esetek többségében osztatlan közös tulajdonként kapták meg tulajdonrészüket.

Kárpótlási eljárás során kiosztott földterületekből kialakult osztatlan közös tulajdon:
A termőföld­privatizáció keretében kárpótlási eljárás során keletkezett osztatlan közös
tulajdon. Az eljárás során jellemzően kizárólagos, azaz 1/1­es tulajdonszerzés történt,
azonban egyes esetekben, mikor a jogosultak külön kérték, közös tulajdonban is kaphattak
termőföldet (pl.: testvérek esetén).

Öröklés során keletkező osztatlan közös tulajdon: Magyarországon az öröklési rendszer
történelmi hagyományokon nyugszik. A területek osztódása az öröklési szabályok ered­
ménye, mivel több örökös esetén (például több testvér) az örököstársak közös tulajdon ként
szerzik meg a termőföldeket, mely végső soron a birtokszerkezet folyamatos elaprózódását
eredményezi.

Egyéb jogcímek (pl. adásvétel, csere, ajándékozás) alapján történő földszerzés, melynek
eredményeként egy adott ingatlan tulajdonjogát többen szerzik meg.

Fentiek alapján megállapítható, hogy azon eseteket leszámítva, amikor kifejezetten
a tulajdonjogot megszerző személyek együttes elhatározásán alapul a közös tulajdon
kialakítása (pl. házastársak közös tulajdonszerzése), az osztatlan közös tulajdon esetében
lényegében egy kényszerközösségről beszélhetünk.

8 9