Page 87 - A FÖLDEKEN FENNÁLLÓ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON FELSZÁMOLÁSÁRÓL és az ingatlan-nyilvántartás adatainak rendezéséről

7. MELLÉKLET
Az 1­es számmal jelölt ikon aktív állapota mellett a bal egérgombbal belekattintunk az
erdőrészlet területébe. Ekkor az erdőrészlet területe a képen látható módon kisötétedik,
és megjelenik a 2­es számmal jelölt ablak. Ebben láthatóak a keresett adatok, a 3­as
számmal jelölt helyen.
3. A bekebelezés minimális ellenértékének meghatározása, amennyiben az értékbecslési
ajánlat szerinti ellenérték összegét valamelyik érintett fél vitatja – szakértői erdőértékbecslés a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek arany-
Ha az értékbecslési ajánlat szerinti minimális ellenértékkel akár a bekebelezésre kerülő
tulajdoni hányad tulajdonosa, akár a bekebelező tulajdonostárs nem ért egyet, akkor lehe­
tősége van az ingatlan értékének értékbecslési szakvélemény készíttetése útján történő
pontosabb meghatározására. A bekebelezés minimális ellenértéke ebben az esetben az
értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg.
Ilyen szakvélemény készítésére a Foktftv. előírása alapján igazságügyi szakértő jogosult.
Erdő esetében az értékbecslési szakvélemény megalapozottságát növelheti, ha annak
elkészítésével erdőérték­számításban járatos erdész igazságügyi szakértőt bíznak meg.
A Foktftv. végrehajtási rendelete az erdőértékbecslési szakvélemény elkészítésére vonat­
kozóan annyit rögzít, hogy abban az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell meg­
állapítani. Ennek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány
értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani. Egyebek­ •
ben az általánosan elfogadott módszertan alkalmazható.
86
7. MELLÉKLET
4. Megosztás esetén az új ingatlanok értékarányos kialakítása
Az ingatlan megosztására a Foktftv. szerint is a tulajdoni hányadok szerint, értékarányosan
kerülhet sor.
„Foktftv. 6. § (6) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során egyik tulajdonosnak sem juthat
korona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint – a 8. § (1) bekezdésben foglaltak
figyelembevétele alapján – számított értékűnél kisebb értékű ingatlan, kivéve, ha abba az
egyezség részeként kifejezetten beleegyezik.”
A megosztásra kerülő ingatlanban található erdők értékét az ingatlan­nyilvántartásban
szereplő aranykorona érték nem fejezi ki megfelelően, mert azt – ahogy az előbbiekben
ismertetett értékbecslési eljárások is mutatják – a termőhelyi érték mellett egy sor más
tényező, elsősorban a területen álló faállomány paraméterei, valamint az erdőből realizálható
hozamok is befolyásolják. Ezek ráadásul az erdő egyes részterületein eltérőek lehetnek.
Az erdőből realizálható hozamokat elsősorban az alábbiak befolyásolják:
• az erdő rendeltetései,
• az erdőgazdálkodás üzemmódja,
• az erdőgazdálkodás közérdekű – például természetvédelmi – korlátozásai,
a faállomány kora, rövid­, illetve középtávú fakitermelési lehetőségek,
• erdőfenntartási kötelezettségek,
• igénybe vehető támogatások.
Az ingatlanmegosztás akkor tekinthető értékarányosságnak, ha az új ingatlanok becsült
értékeinek aránya megegyezik a tulajdonosi egyezségben rögzített új tulajdoni hányadok
arányával.
Ehhez célszerű a megosztást az erdőterület eltérő paraméterű részterületeinek térkép­
vázlaton történő elhatárolásával, majd az egyes részterületek területének és értékének
meghatározásával, illetve becslésével előkészíteni. Ezzel ugyanis már a megosztási
alternatívák kialakítása során könnyen ellenőrizhetővé válnak az újonnan kialakított
ingatlanok értékei, illetve értékarányai.
A szükséges erdőértékbecslés pontossági követelményeit elsődlegesen a tulajdonosi
közösség megegyezési hajlandósága befolyásolja. Egy, az erdőt ismerő erdész szakember
közreműködése mindenképpen ajánlott. Nagyobb erdőértékelési tapasztalatokkal
rendelkező szakértő (szaktanácsadó, igazságügyi szakértő) bevonása akkor indokolt,
ha a megosztással kapcsolatban a tulajdonosok között viták várhatók.
87