Page 4 - METEOROLÓGIAI KISOKOS
P. 4
Különböző reflektivitási értékek eltérő méretű csapadékformákra utalnak:
• Szitálás: A pillanatnyi csapadékintenzitás 0,1 mm/óra (7 dBZ) körüli, a 6 óra alatt lehulló csapadék
mennyisége nem éri el a 0,5 mmt. A felhőzet vastagsága általában kisebb, mint 2 km.
• Gyenge, mérsékelt intenzitású eső: A pillanatnyi csapadékintenzitás 0,1 5 mm/óra (7 34 dBZ)
közötti.
• Közepes és nagy intenzitású eső: A pillanatnyi csapadékintenzitás 5 30 mm/óra (34 47 dBZ)
közötti.
• Zápor, zivatar, jégeső: A pillanatnyi csapadékintenzitás igen széles határok között mozoghat.
Területi átlagban nem adnak nagy csapadékot, de lokálisan komoly problémákat okozhatnak a hir
telen lehulló csapadék, jégeső (legerősebb reflektivitási értékek) és a jelenséget kísérő erős szelek
miatt. A 45 dBZ feletti intenzitás már jégszemek jelenlétét jelzi!
• Villámárvíz: Villámárvíznek nevezzük, ha rövid idő alatt, hirtelen nagy mennyiségű csapadék esik
egy adott, kisebb területen. A csapadékintenzitás 100 mm/óra (55 – 65 dBZ). Ez azt jelenti, hogy
1 óra alatt 10 cm csapadék hullhat.
45 dBZ maximális magassága:
Általánosságban, a radarok által mért intenzitás értékek szerint, a 45 dBZ feletti intenzitások már
zivatartevékenységre utalnak:
• Ha a 45 dBZ feletti érték hosszabb ideig mérhető a zivatarfelhőben, nagy mennyiségű csapadékot
és jégesőt okozhat.
• Ha a 45 dBZ feletti érték rövidebb ideig mérhető a zivatarfelhőben, nem áll rendelkezésre kellő
mennyiségű csapadék.
• A 45 dBZ maximális magassága alapján, meg tudjuk határozni, hogy hol alakulhattak ki jég
ve szélyes zivatarfelhők.
0 fok magassága:
Általánosságban, a Föld légkörének hőmérséklete a magassággal, kilométerenként 6°Cot csökken.
A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmaz
állapotú részecskék segítik elő. A 15°Cos hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek
meg a felhőzetben, majd a 30 °C körül vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A 0°C az az érték,
amikor a vízcseppek fagyása és a jégszemek kialakulása kezdődik. Nyáron a 0°C magassága 3000
4000 m magasságra tehető, míg a téli időszakban talaj közelében mérhető. A jégveszélyes zivatar
felhők a nagyobb magasságokhoz és az alacsonyabb hőmérsékleti értékekhez köthetők egy adott
zivatar cellán belül. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással
összeolvadt jég¬szemek mérete néhány esetben elérheti akár a 1012 cm átmérőjű nagyságot is.
Hőmérsékleti tartomány:
Azt mutatja, hogy a felhőzet nedvességteli részei milyen hőmérsékleti tartományig áramlanak fel.
Minél magasabbra áramlanak fel, annál negatívabb hőmérsékleti tartományba kerülnek. Minél nega
tívabb hőmérsékleti tartományú részt érnek el, annál nagyobb a valószínűsége a jég kialakulásának.
4