Page 4 - METEOROLÓGIAI KISOKOS
P. 4

Különböző reflektivitási értékek eltérő méretű csapadékformákra utalnak:
          •  Szitálás: A pillanatnyi csapadékintenzitás 0,1 mm/óra (7 dBZ) körüli, a 6 óra alatt lehulló csapadék
              mennyisége nem éri el a 0,5 mm­t. A felhőzet vastagsága általában kisebb, mint 2 km.
          •  Gyenge, mérsékelt intenzitású eső: A pillanatnyi csapadék­intenzitás 0,1 ­ 5 mm/óra (7 ­ 34 dBZ)
              közötti.
          •  Közepes és nagy intenzitású eső: A pillanatnyi csapadék­intenzitás 5 ­ 30 mm/óra (34 ­ 47 dBZ)
              közötti.
          •  Zápor, zivatar, jégeső: A pillanatnyi csapadékintenzitás igen  széles határok  között mozoghat.
             Területi átlagban nem adnak nagy csapadékot, de lokálisan komoly problémákat okozhatnak a hir­
              telen lehulló csapadék, jégeső (legerősebb reflektivitási értékek) és a jelenséget kísérő erős szelek
              miatt. A 45 dBZ feletti intenzitás már jégszemek jelenlétét jelzi!
          •  Villámárvíz: Villámárvíznek nevezzük, ha rövid idő alatt, hirtelen nagy mennyiségű csapadék esik
              egy adott, kisebb területen. A csapadékintenzitás 100 mm/óra (55 – 65 dBZ). Ez azt jelenti, hogy
             1 óra alatt 10 cm csapadék hullhat.

          45 dBZ maximális magassága:
          Általánosságban, a radarok által mért intenzitás értékek szerint, a 45 dBZ feletti intenzitások már
          zivatartevékenységre utalnak:
          •  Ha a 45 dBZ feletti érték hosszabb ideig mérhető a zivatarfelhőben, nagy mennyiségű csapadékot
              és jégesőt okozhat.
          •  Ha a 45 dBZ feletti érték rövidebb ideig mérhető a zivatarfelhőben, nem áll rendelkezésre kellő
              mennyiségű csapadék.
          •  A 45 dBZ maximális magassága alapján, meg tudjuk határozni, hogy hol alakulhattak ki jég
              ve szélyes zivatarfelhők.

          0 fok magassága:
          Általánosságban, a Föld légkörének hőmérséklete a magassággal, kilométerenként 6°C­ot csökken.
          A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmaz­
          állapotú részecskék segítik elő. A ­15°C­os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek
          meg a felhőzetben, majd a ­30 °C körül vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A 0°C az az érték,
          amikor a vízcseppek fagyása és a jégszemek kialakulása kezdődik. Nyáron a 0°C magassága 3000­
          4000 m magasságra tehető, míg a téli időszakban talaj közelében mérhető. A jégveszélyes zivatar­
          felhők a nagyobb magasságokhoz és az alacsonyabb hőmérsékleti értékekhez köthetők egy adott
          zivatar cellán belül. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással
          összeolvadt jég¬szemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10­12 cm átmérőjű nagyságot is.


          Hőmérsékleti tartomány:
          Azt mutatja, hogy a felhőzet nedvességteli részei milyen hőmérsékleti tartományig áramlanak fel.
          Minél magasabbra áramlanak fel, annál negatívabb hőmérsékleti tartományba kerülnek. Minél nega­
          tívabb hőmérsékleti tartományú részt érnek el, annál nagyobb a valószínűsége a jég kialakulásának.





















                                                            4
   1   2   3   4