Page 3 - METEOROLÓGIAI KISOKOS
P. 3
Jégeső és a kialakulása:
Szilárd, változatos formájú és méretű, akár nagyobb jégdarabok hullása. A jégeső zivatarfelhőkben
alakul ki, a heves feláramlásnak (pár perc alatt a felhőzetben a nedves levegő, a pozitív hőmérsékleti
tartományból akár 20, 30 Celsius fokos felhőrészbe emelkedhet) köszönhetően. Akkor beszélünk
jégesőről, ha a jégdarabok átmérője eléri vagy meghaladja az 5 mmt. Ennél kisebb méret esetén
jégdaráról van szó. Nagyon heves zivatarokból szélsőséges környezeti feltételek esetén a jégdarabok
átmérője elérheti akár a 48 cmt akár 1012 cmt is, ekkor, a nedves levegő 50, akár 60 Celsius
fokos felhőrészbe is emelkedhet.
A jégszemek a felhőben lebegve alakulnak ki, és a kifagyó vízgőz hatására addig növekednek, amíg
a feláramlás elbírja a jégszemeket. Jégeső jellemzően késő tavasszal és nyáron alakul ki a leggyakrabban.
Mivel tavasszal és nyáron a fagyhatár magasabban van és erősebben süt a nap, a magasabbra törő
feláramlások erőteljesebbé válnak.
A Meteorológiai elemzések során használt alapfogalmak
Maximum reflektivitás:
Az időjárási radarok nagy területről, jó felbontással adnak információt a csapadékintenzitásról.
A radarok által mért refklektivitás értékekből a pillanatnyi csapadékintenzitást értjük (mm/óra). A reflek
tivitás, a radar által kibocsátott és a csapadékelemekről visszavert jel alapján meg tudjuk határozni
a visszaverő képességet. Ezt a mennyiséget reflektivitási tényezőnek (Z) nevezik, amelynek a mérté
kegysége dBZ. A radar működési elve 1 mondatban leegyszerűsítve: a radar egy olyan berendezés, ami
a radarhullámokat bocsát ki, és a felhőkről visszaverődő jelek alapján határozza meg a felhők
veszélyességét. Az alábbiakban részletezzük a leggyakoribb csapadéktípusokat és a radarmérésekben
tükröződő jellemzőit.
3