Page 2 - METEOROLÓGIAI KISOKOS
P. 2
Radar:
A radar működési elve 1 mondatban leegyszerűsítve: a radar egy olyan
berendezés, ami a radarhullámokat bocsát ki, és a felhőkről visszaverődő jelek
alapján határozza meg a felhők veszélyességét. Az időjárási radarokat első
sorban csapadékmérésre használjuk, mivel a kisugárzott mikrohullám elsőd
legesen a felhőben található csapadék elemekről verődik vissza. A visszaverő
dött jel erősségéből következtethetünk a felhőben található csapadékelemek
nagyságára és az intenzitására is.
Zivatar:
Zivatarnak nevezzük a villámlással és dörgéssel, intenzív csapadékhullással járó időjárási eseményt.
Száraz zivatar:
A száraz zivatar csak villámlással és dörgéssel járó időjárási esemény, amelyet nem kísér csapadékhullás.
Zivatarlánc:
Vonalba rendeződő zivatarok, amelyek gyakran nagy sebességgel mozognak, és szélroham jelzi meg
érkezésüket. Az időjárási helyzettől függően a villámtevékenység mellett a zivatarok legfőbb veszély
forrása a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék, a szél, és esetenként a jégeső is.
Zivatarrendszer:
Zivatarfelhők olyan, egymással kölcsönhatásban levő nagyobb (legalább 100 kmes méretskálájú)
csoportja, melyek összefüggő csapadékmezővel rendelkeznek.
Szupercella:
Hidegfronttal érkező, forgó feláramlást tartalmazó, többnyire hosszú életű, és gyakran jelentős
károkat (jégeső, szélvihar, felhőszakadás, tornádó) okozó zivatartípus. A legerősebb tornádók többsége
szupercellákhoz köthető. A szupercella mozgása során akár 250300 kmt is megtehet, emellett
hatalmas energia halmozódhat fel, ami kimagasló elektromos tevékenységet okoz. A szupercellákban
a szélsebes ség akár a 120 km/ht is lehet, mely fákat csavarhat ki és tetőket rongálhat meg.
Villámlás:
A villám kialakulása a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására vezethető vissza, amelynek
következtében az elektromos töltések szétválnak a felhőn belül. A felhő felső felén a pozitív, alul
a negatív töltések halmozódnak fel. A töltésszétválasztásban elsősorban a jégkristályok és jégszemek
vesznek részt, de nagy mennyiségű túlhűlt víz jelenléte is fontos. A 15 °Cnál alacsonyabb hőmérsék
leten a lefelé eső jégszemek negatív, a felfelé emelkedő jégkristályok pozitív töltésűek lesznek. Ezeknek
a töltéseknek a felhalmozódása során a felhők különböző töltöttségű részei között töltéskülönbség
keletkezik, ezáltal alakul ki a villám.
2