Page 36 - A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA TEVÉKENYSÉGE 2020 ELSŐ FÉLÉVÉBEN

Az elmúlt félévben érzékelt-e negatív megjegyzéseket a közbeszédben
a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatban?

100
5 6 7
11
80 17

53 23
60 27 81

40 37

20 31 48
4
7 22 7
5
0 Magyarország Franciaország Németország Olaszország
4

Igen, úgy érzem, hogy Nem, úgy érzem,
a negatív megjegyzések hogy nem értek
száma nagy mértékben negatív megjegyzések.
emelkedett.

A beérkezett válaszok alapján általánosságban elmondható, hogy Magyarországon bár nem szig-
nifikánsan, de emelkedett a gazdálkodási módszereket kritizálók száma. Bár ez szerencsére az
állattartókat nem rendíti meg egyelőre a tevékenységük további folytatásában, csak minimálisan
hat ki a motivációjukra. A nemzetközi tendenciák alapján joggal feltételezhetjük, hogy a későbbiek
során ez valós veszélyhelyzetet teremthet.

Emiatt kezdtünk olyan tanulmányok, tájékoztató anyagok készítésébe, melyek tényszerűen ismer-
tetik a jelenlegi mezőgazdasági technológiákat és azok hatását. Ezen sorozat első kiadása a ket-
reces állattartásról szóló tanulmány, melynek célja elsősorban a hazai gazdaság védelmében az
EU-s állattenyésztés által alkalmazott ketreces tartástechnológiák szükségességének indoklása,
illetve az esetleges betiltás hatásainak vizsgálata, várható következményeinek leírása. A tanulmány
a tojótyúk, hízott kacsa, hízott liba, nyúl ágazatot érinti, melyek csak Magyarországon több mint
30 ezer gazdálkodót érintenek, és 300 milliárd forint elsődleges termelési értéket képviselnek.
A tanulmány alapján egyértelműen megállapítható, hogy
• a tojás beltartalmát, összetételét nem befolyásolja a technológia
• a ketreces tartásnak kisebb a környezeti lábnyoma, valamint üvegházhatású gázkibocsátása;
• a legalacsonyabb előállítási költség ketreces tartásnál van;
• állathigiéniai, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági körülmények jobbak a ketrecben;
• a leghigiénikusabb a ketreces tojás, mivel a legtisztább és a leginkább
ép a különböző tartási módok közül.

38