Page 21 - NAKlap 2024. 3. negyedév XII. évf. 3

20 ERDÉSZET 2024. III. negyedév | LAP LAP | 2024. III. negyedév ERDÉSZET 21
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA
A magán erdőgazdálkodás tételekkel, amelynek mind a megva- egymás számára idegen, az ország- kat. Megfelelő szabályozással, szer- feladatok egyben szakmapolitikai,
ezáltal válnak a fent jelzett állami
ban sokszor szétszórtan élő tulajdo-
vező- és tájékoztató tevékenységgel
lósulása, mind pedig a megszünte-
sokszor elfelejtett szereplői: tése vagy módosítása bonyodal- nosok osztatlan közös tulajdonában cselekvőképessé kell tennie a illetve kamarai feladattá.
ma gán erdők tulajdonosi közössége-
áll, és egy jelentősebb tulajdoni
makkal és bosszúságokkal járhat.
A nemzeti Agrárgazdasági Kama-
it is, ahogy ez történik bármely más
ra, mint az erdőgazdálkodók és
Ilyen malőrnek azonban önálló tulaj-
hányaddal rendelkező tulajdonos-
társ sincs közöttük. Az ilyen tulajdo-
állampolgári csoport esetében. Ha
don esetén kicsi a kockázata, hiszen
erdészeti vállalkozások köztestüle-
az erdőtulajdonosok a saját dolgaira azért jellemzően nosi közösség egyfelől motiválatlan pedig a magánerdők tulajdonosi te, a magán erdőgazdálkodásban
szerkezete annyira kedvezőtlen,
érintett szakmai és érdekvédelmi
vagy képtelen a közös döntésekre és
mindenki képes odafigyelni.
egy következő esetkör, ha az erdő
szervezetekkel, valamint a szaktár-
a közös vagyonhasznosításra, más-
hogy ez nem lehetséges, akkor a
családtagok, ismerősök, esetleg
üzlettársak közös tulajdonában áll. felől bármilyen megoldás esetén közös tulajdon nagy arányú felszá- cával karöltve igyekszik a jogalkotást
nagy az esélye annak, hogy a közös
az említett irányba befolyásolni.
molásával kell a helyzetet rendezni.
Ilyenkor ugyanazok a választási döntések akár jelentős arányú Meggyőződésünk, hogy a magán Az Agrárkamara az erdészeti
Hazánk erdeinek közel fele magántulajdon- lehetőségek merülnek fel, mint kisebbség érdekeit sértik, akik ezt erdőgazdálkodásban érintett hazai Szakértői Hálózata által megvalósí-
ban áll. A vagyonhasznosítással kapcsola- önálló tulajdon esetén, és jellemző- gyakran nem is hagyják szó nélkül. erdőgazdálkodó és erdészeti vállal- tott tájékoztatási tevékenységével
en a közös választás, valamint azzal
pedig elő kívánja segíteni azt, hogy
kozásoknak is ez az érdekük, hiszen
Ágazatpolitikai szempontból
tos elsődleges rendelkezési jogok a polgár- összhangban a hasznosítás meg- mondhatjuk azt, hogy az utóbbiak minden bizonnyal időtálló, az erdő- az erdőtulajdonosok az erdővagyon
szervezése sem okoz komolyabb
jogi és földhasználati szabályozás szerint gondot, illetve konfliktusokat az sajnálatos helyzetek, egyszer talán tulajdonosok széles körű konszen- hasznosításáról megalapozott dön-
téseket tudjanak hozni.
ezen ingatlanok esetében is rende-
zusán alapuló földhasználati vagy
Ha az előbbiekhez kapcsolódóan
erdők esetében is a tulajdonost illetik meg. érintettek között. ződnek a viszonyok, addig pedig az szolgáltatói szerződéseket szeret- – különösen, mint erdőtulajdonos-
Az előzőeknél bonyolultabb a
ingatlan és a tulajdonosi közösség
nének kötni, illetve az érintett erdő-
helyzet, ha az erdő távolabbi isme- jobb híján sodródik a földhasználati ingatlanok tulajdonosaival való har- nak – javaslata, észrevétele vagy
Hogyan érvényesül mindez a gya- nemes nyár gazdálkodás esetében retségben álló, vagy idegen szemé- szabályozás adta – inkább csak a monikus kapcsolattartás mellett kérdése van, kérjük azt az erdo@
korlatban? Minden érintett tisztában sem valósulhat meg, hát még egy lyek osztatlan közös tulajdonában közérdekként kezelt termőföld- hosszú távon is kiszámítható gazda- nak.hu e-mail címre írja meg
van a lehetőségeivel, valamint az akár száz-százhúsz éves időtávlatú áll. Ilyenkor nagy a kockázata annak, használatot előtérbe helyező – sági tevékenységet kívánnak foly- részünkre.
erdők közérdekű funkcióiból fakadó tölgygazdálkodás esetében. Ilyenkor hogy a közös tulajdon hasznosítása keretek között. Jó esetben az erdő- tatni. nAK/SZALAI KÁROLy
kötelezettségeivel? A hatályos jog- tényleges erdőgazdálkodás helyett közömbösség vagy ellentétes érde- gazdálkodás ebben a helyzetben is
szabályok lehetővé teszik, hogy inkább alkalmi erdészeti tevékeny- kek miatt zátonyra fut, esetleg az az egész tulajdonosi közösség javát
érdekeik szerint élhessenek ezekkel ségekről, bevételekről és kiadások- érintettek kisebb-nagyobb részének szolgálja, rosszabb esetben inkább
a lehetőségekkel, illetve képessé ról beszélhetünk, annak minden a szándékai ellenére valósul meg. csak egyes tulajdonostársakét vagy
teszik őket arra, hogy megfeleljenek hátulütőjével és hatékonyságcsök- Szerencsésebb a helyzet, ha kívülállókét.
az elvárásoknak? kentő velejárójával. kisebb számú vagy egymást ismerő, nem lehetünk azonban közömbö-
ebben a cikkben, illetve a közeljö- Márpedig –különösen a faanyag- például egy településen élő tulajdo- sek az ilyen helyzetekre sem, mert a
vőben megjelenő hosszabb cikkso- termesztés szempontjából összes- nosokról van szó. A szükséges tulaj- hazai magán erdőgazdálkodás
rozatunkban az előbbiekről, vala- ségében kimutathatóan rosszabb donosi döntéseket ilyen esetben is bizonytalanságait egyfelől éppen az
mint az erdőgazdálkodás kulissza- minőségű – magánerdőkben folyta- képesek lehetnek egymás érdekeire okozza, hogy a múlt század végén
titkairól igyekszünk – elsősorban az tott erdőgazdálkodás a teljes terme- tekintettel, komolyabb feszültségek magántulajdonba került erdőingat-
erdőtulajdonosok szemszögéből lési ciklusra nézve meglehetősen nélkül meghozni. Sőt, a közös tulaj- lanok többsége esetében még ma is
nézve, illetve részükre – tájékozta- alacsony jövedelmezőségű. Ha rossz donnak ilyen esetben akár közös- ez a helyzet áll fenn!
tást adni. döntések eredményeképpen ez a kis ségformáló ereje is lehet. Sok példát Az elhibázott kárpótlási és a ter-
Ha valakinek erdeje van, akkor haszon is elmarad, akkor bizony az tudunk arra, hogy az érintettek – melőszövetkezeti részaránytulajdon
annak az anyagi értelemben vett erdőtulajdon és az erdőgazdálkodás akár több ingatlan tulajdonosi nevesítési eljárásokat követően
hasznai őt illetik. eldöntheti, hogy a gazdasági értelemben véve könnyen közösségei – erdőbirtokossági tár- ugyanis erdők esetében máig nem
használati jog gyakorlásával maga elveszítheti az értelmét. sulatba tömörülve közösen haszno- mentek végbe érdemi arányban
él, vagy ezt a jogot megfelelő ellen- egyelőre tekintsünk azonban el az sítják az erdőtulajdonukat immár tulajdonosi koncentrációt, vagy a
tételezés fejében, egy úgynevezett ilyen szélsőségektől, valamint pél- három évtizede. közös tulajdon megszüntetését
földhasználati szerződés útján dául a klímaváltozásból, a közérdekű Ugyancsak szerencsés lehet, ha eredményező folyamatok. Sőt, e
másra ruházza át. Az első esetben korlátozásokból, vagy a fapiaci és egy tulajdonostársnak nagyobb, téren az öröklésekkel inkább csak
választhat továbbá, hogy önállóan munkaerőpiaci helyzetből adódó vagy meghatározó tulajdonrésze folyamatosan romlik a helyzet!
kíván erdőgazdálkodási tevékenysé- egyéb erdőgazdálkodási kockáza- van a közös tulajdonú erdőben. Ő emellett az ilyen helyzetben lévő
get folytatni, vagy azt egy erdőbirto- toktól és nehézségektől, és térjünk ugyanis jellemzően motivált a közös tulajdonosközösségek együttélését,
kossági társulat keretében más vissza az eredeti gondolathoz. ti szakirányításról, vagy kiválasztja lattal. Jobb esetben először szemé- tulajdon hasznosításának a meg- közös döntéseit elősegítő szabályo-
erdőingatlanok tulajdonosaival Adva van egy erdőingatlan, és az erdőbirtokossági társulatot, lyesen, és akkor szóban meg tudják szervezésében. Jó esetben körülte- zások is meglehetősen foghíjasan,
közösen gyakorolja. annak a tulajdonosa, aki az élethely- amelyhez csatlakozni kíván, esetleg tárgyalni a feltételeket, de akár írás- kintően, a közösség együttes érde- szinte csak az erdőbirtokossági tár-
erdőgazdálkodás alatt szokvá- zetétől függően, optimális megoldá- keres egy megbízható erdőgazdál- ban is. Az utóbbi esetben a tulajdo- keinek figyelembevételével megke- sulatokra vonatkozóan kerültek
nyosan egy folytonos tevékenységet sokra törekedve eldöntheti, milyen kodó vállalkozást, akivel földhaszná- nosnak oda kell figyelnie arra, hogy resi az optimális megoldást az ingat- kialakításra.
értünk, azaz rendszeresen vannak módon kívánja hasznosítani a tulaj- lati szerződést köt. ne felejtsen el az ajánlatra igazoltan, lan hasznosítására, a lehetőségről Az állam azonban nem hagyhat
haszonvételi, jellemzően fakiterme- donában álló erdővagyont, majd a Mindezekre megvan a szabályo- a részletekre is kiterjedően választ tájékoztatja a tulajdonostársait, kiszolgáltatott helyzetben több
lési lehetőségek, valamint erdősíté- döntésével összhangban megszer- zott lehetősége. Sőt! A hatályos adni – szintén írásos formában –, majd azt egy széles bázison nyugvó, százezres, egyes számítások szerint
si, erdőnevelési és erdővédelmi fel- vezheti azt. Kialakítja az önálló erdő- földhasználati szabályozás szerint esetleg további egyeztetéseket kez- időtálló tulajdonosi megállapodás félmilliós nagyságrendű erdőtulaj-
adatok. ez kis összterületű erdőbir- gazdálkodás szervezeti, formai egy erdőgazdálkodó vállalkozás a deményezni. ellenkező esetben akár alapján meg is szervezi. donosi kört, illetve az esetükben
tokon jellemzően még egy húszéves kereteit, beleértve azt is, hogy szük- tulajdonost akár meg is keresheti érvénybe is léphet a szerződés az Merőben eltérő a helyzet ugyan- sem hagyhatja sérülni a tulajdonhoz
fatermesztési ciklusú akác- vagy ség esetén gondoskodik az erdésze- egy földhasználati szerződési aján- ajánlattevő által meghatározott fel- akkor, ha az erdő jelentős számú, fűződő alapvető alkotmányos jogo-