Page 17 - NAKlap 2022. július X. évf. 7

16 JÉGKÁRMÉRSÉKELÉS 2022. JÚLIUS | LAP
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA

A jégkármérséklő rendszernek nincs hatása a felhőképződésre

Az alábbiakban csapadékadatok
segítségével is megmutatjuk, hogy az
alkalmazott jégkármérséklési techni-
ka nem tehető felelőssé azért, hogy
az idei nyárra extrém aszály alakult ki.
Magyarországon április 15. és szep-
tember 30. között működik a jégkár-
mérséklő rendszer. Emiatt biztosan
nem lehetett semmilyen hatással a
március hónapban lehulló csapadék
mennyiségére. A szomszédos ábrán
jól látható, hogy az idei év márciusá-
ban az egész országban – egy kis
területet kivéve az ország északkeleti
részén – a sokéves átlagnál lényege-
sen kevesebb csapadék hullott (1.
ábra). Különösen igaz ez a Pécs–Nyír-
egyháza vonaltól délre eső területre.
Itt a sokéves átlagnak csak kevesebb
mint 40%-a hullott le.
Sajnos ez a tendencia májusban és
júniusban is folytatódott.
A lehullott csapadék térbeli és idő-
beli eloszlása évről évre jelentősen
változik. A 2. ábra a 2020 júniusában
(ekkor a jégkármérséklő rendszer
már működött) lehullott csapadék-
nak a sokéves átlaghoz viszonyított
arányát mutatja. Mint az az ábrán jól 1. ábra: Az idei év márciusában az egész országban a sokéves átlagnál lényegesen kevesebb csapadék hullott
látható, ebben az átlagosnál csapa-
dékosabb évben az egész országban folyamatok alakítják, befolyásolják. A energiatermelését. A zivatarfelhők- ségének és/vagy a kicsapódó vízgőz
több csapadék hullott júniusban, mint levegő felfele irányuló sebessége a ben megfigyelhető függőleges irányú mennyiségének akár csak kismér-
a sokévi átlag. A növekedés ott volt a zivatarfelhők intenzitásától függően áramláshoz szükséges energiát a víz- tékű módosítása csak nagyon nagy
legnagyobb, ahol általában az orszá- 10 és 40 m/s (36 km/h és 144 km/h) gőz lecsapódása biztosítja. Több mint energiabefektetéssel valósulhat
gos átlagnál kevesebb csapadék hul- között változik. A levegő áramlásá- 10 000 tonna vízgőz lecsapódása meg. Erre semmilyen, jelenleg alkal-
lik, a Duna–Tisza közén és a Tiszán- nak fenntartásához szükséges ener- szükséges a fentiekben tárgyalt, mazott technológia nem képes. A
túlon (így például Békés, Hajdú-Bihar gia egy kisebb kiterjedésű zivatarfel- kisebb kiterjedésű zivatarfelhő kiala- Magyarországon és a világ más
és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé- hő esetében is megközelíti a Paksi kulásához. Ezen adatok jól szemlél- országaiban alkalmazott jégkármér-
ben) a sokéves átlagot több mint két- Atomerőmű egy blokkjának napi tetik, hogy a levegő áramlási sebes- séklési módszer a csapadék halmaz-
szeresen meghaladó csapadék esett. állapotának megváltoztatásán ala-
Mind az elméleti megfontolások, pul. A zivatarfelhőkben mindig ala-
mind a fentiekben bemutatott csapa- kulnak ki jégszemek. Ha nem nagy a
dékadatok alapján kijelenthetjük, méretük (kisebbek mint 5 mm), akkor
hogy az idén kialakult aszályos időjá- rendszerint elolvadnak, mire elérik a
rás oka biztosan nem a jégkármér- felszínt. A nagyon intenzív zivatarfel-
séklő rendszer működése. Ennek hőkben kialakuló, néhány cm-es
hátterében a nagy skálájú időjárási átmérőjű – nagyobb sebességgel
rendszerek (ciklonok és anticiklonok) hulló – jégszemek tömege azonban
mozgása és fejlődése áll. csak nagyon kis mértékben csökken a
0°C-os hőmérsékleti szint és a fel-
Elméleti összefoglaló szín közötti kb. 3 km-es út során.
Tehát, ha sikerül csökkenteni a jég-
A felhő kialakulását és életciklusát szemek átlagos méretét, akkor a
döntően két dolog határozza meg: a hatékonyabb olvadás következtében
levegő függőleges irányú sebessége, az esőcseppek aránya növekszik a
illetve a felszín közelében lévő vízgőz jégszemek rovására.
mennyisége. Mind a két mennyiséget PROF. DR. GERESDI ISTVÁN
jellemzően hatalmas, több száz vagy 2. ábra: A 2020 júniusában lehullott csapadéknak a sokéves átlaghoz viszonyí- AZ MTA DOKTORA,
ezer kilométeres kiterjedésű légköri tott aránya EGYETEMI TANÁR