Page 57 - Jéger heti osszesito

Meteorológiai adatok elemzése

Május második felében is folytatódott a frontátvonulás. A május 23-án és 30-án hazánkon is átvonuló
frontokkal érkező heves zivatarok néhol jelentősebb mennyiségű csapadékot eredményeztek.

Május 23-án egy hidegfront érkezésének és a kedvező légköri feltételeknek (labilisabb és nagyobb
nedvességtartalmú levegő) hatására alakultak ki heves zivatarok, illetve szupercellák, amelyeket nagy
mennyiségű csapadék, viharos erősségű szél és jégeső kísért.

15 óra után, a Duna-Tisza közén két szupercella kezdte meg életútját (5. kép). Az Alföldön kialakult
szupercellák kelet felé haladtak tovább, amelyek közül az északabbra lévő cella Szolnok-Törökszentmiklós
irányába mozgott. A másik szupercella délebbi vonalon haladt tovább, Nagykőrös-Mezőtúr irányába,
melynek ereje egészen a keleti országhatárig kitartott. (6. kép). A legveszélyesebb felhőzet Jász-
Nagykun-Szolnok megyében alakult ki, az erőteljes feláramlás hatására a nedves levegő 8000 méter
fölé emelkedett. Ebből az alacsony hőmérsékletű magasságból (- 35 °C) borsó, cseresznye, néhol dió
nagyságú jég is elérhette a talajfelszínt (7. kép).

5. kép Mezőhék közelében kialakult 6. kép Tiszaföldvár mellett kialakult 7. kép Mezőtúron jelentettek cseresznye,
szupercella május 23-án szupercella dió nagyságnyi jeget

Május 30-án szinte „fortyogott a légkör” a Kárpát-medencében, amelyet a közelünkben örvénylő
magassági hidegörvény okozott.
(https://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_alapismeretek/meteorologiai_szotar/)

Néhol komolyabb légköri elektromos tevékenység (zivatar) is zajlott, a villámsűrűség térképen látható,
hogy hol dörrent meg az ég (8. kép). A záporok, zivatarok egymás után pattantak ki a késő délelőtti
órákban, ekkor még jellemzően a Tiszántúlon, illetve Budapest térségében, majd a délután folyamán
egyre inkább nyugatabbra tolódtak, több helyen jégeső kísérte az erősebb cellákat (9. kép).

A labilisabb és nagyobb nedvességtartalmú levegő kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának.
A legveszélyesebb felhőzet Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében alakultak ki, az erőteljes
feláramlás hatására a nedves levegő 6400 méter fölé emelkedett. Ebből az alacsony hőmérsékletű
magasságból (- 28 °C) búza, borsó nagyságú jég is elérhette a talajfelszínt (10. kép).

ORSZÁGOS
JÉGKÁRMÉRSÉKLŐ
RENDSZER