Page 44 - 2024 - Aktuális elemzések

METEOROLÓGIAI ADATOK

A július 8-21. közötti időszakban példátlan hőhullám söpört végig az országon, több olyan nap
is volt, amikor 40 °C fölé emelkedett a hőmérséklet. A hőség napról napra fokozódott, amit csak
az elszórtan kialakuló záporok és zivatarok enyhítettek az időszak nagy részében. Július 9. és 17.
között minden nap új hőmérsékleti rekordok születtek, mind a napi minimum hőmérsékletben, mind
a napi maximum hőmérsékletben számos rekord dőlt meg. A legmelegebb július 16-án volt, amikor
Kelebián 41,6 °C-ot mértek, ami csak 0,3 fokkal maradt el a magyarországi abszolút hőmérsékleti
rekordtól (2007, Kiskunhalas, 41.9 °C).
Július 16-án hazánkat egy feloszló hidegfront érintette, amelynek előterében tetőzött a hőség is.
A fronthoz kapcsolódóan a délelőtti órákban berobbant a légkör a Dunántúl északi részén és az Északi-
középhegységben, több helyen alakultak ki hűsítő zivatarok, amelyeket számos térségben jégeső is kísért.
A kora délutáni órákban a fővárostól északra kialakult egy rendkívül intenzív zivatarcella - a zivatarfelhő
teteje elérte a 12 500 méteres magasságot, és benne körülbelül -50°C volt a hőmérséklet - amelyből
Vácegresről több helyen is tojás nagyságú jégről érkeztek jelentések, komoly károkat azonban nem okozott.

Július 17-én is folytatódott a zivataros időjárás hazánkban. Az előző naphoz hasonlóan Veresegyház
térségében alakultak ki heves zivatarok, melyeket cseresznye, illetve dió nagyságú jég kísért. Az ország
délkeleti részén − Orosházán és Kübekházán − is berobbantak a zivatarok, melyeket lokálisan nagyobb
mennyiségű csapadék, illetve borsó, cseresznye méretű jég kísért. Az esti órákban Szentkirály térségében
is olyan jégveszélyes cellák alakultak ki, amelyekből dió, tojás méretű jégdarabok hullottak.
Ez az év az extrémitások éve, mivel július 17-én már ötödik alkalommal mértek 14 ezer méter feletti
felhőtető magasságot (június 22., június 26. és július 17.). Ilyen magasságban olyan alacsony hőmér-
sékleti viszonyok uralkodnak, hogy a jégmagvak pillanatok alatt képesek hatalmas méretűre hízni.
Hasonlóan a szupercellákhoz, ilyen szélsőséges időjárási körülmények között is korlátozott a jégkármér-
séklő rendszer védekezése, azonban a kevésbé extrém zivatarfelhők esetében a rendszernek köszön-
hetően csak kisebb méretű jég kísérte a zivatarokat az országban. (https://www.nak.hu/szolgaltatasok/
jeger/107479-szelsoseges-idojarasi-jelensegek)
Nem csak hazánkban alakult szélsőségesen az időjárás, hanem Európa több más területén is problémát
okoztak a heves zivatarokat kísérő nagyobb méretű és mennyiségű jégszemek.

Nagyobb mennyiségű jég okozott károkat Lengyelországban (3.kép) és Szlovákiában (4. kép) július 8-án.
Csehországban július 10-én (5. kép) és július 11-én (6. kép), (7. kép) is nagyobb mennyiségű jég hullott
a zivatarokból. Franciaországban július 11-én keletkeztek komolyabb károk a nagyméretű jégesőből (8. kép),
(9. kép), (10. kép). Ausztriában (11. kép), (12. kép) és Olaszországban (13. kép) július 12-én a zivatarokat jégeső
kísérte. Szlovéniát (14. kép), (15. kép) és Horvátországot (16. kép) július 13-án sújtotta komolyabb jégeső.

ORSZÁGOS
JÉGKÁRMÉRSÉKLŐ
RENDSZER